Rég nem látott ünnepi hullám söpört végig egész Vajdaságon nemzeti ünnepünk, március 15 –e alkalmából. Ünneplőbe öltözött a vajdasági magyar Lélek. Érezni lehetett a kollektív összetartozást, a 48-as forradalom mítoszának egyesítő erejét. A megemlékezésekben, a közösen énekelt Himnuszban, a pillanatnyi pátosz csendjében létrejött valami. Egy olyan kapocs, ami a nemzet tudatalattijából táplálkozik. Ilyenkor mintha megállna az idő, és az időtlenségben kirajzolódnak olyan közösségi értékek, amelyek megkérdőjelezhetetlenek.

Óbecsén felavatták Vajdaság első egész alakos Petőfi – szobrát a Magyar Nemzeti Tanács és néhány magánszemély támogatásának köszönve. Az avatón megjelent mintegy 2 ezer fős tömeg jelzésértékű. És szimbolikus jelentősége van a szobornak is. A nép apostola a hagyományaink, a kultúránk, értékeink, megmaradásunk jelképe. Mindenkinek jelent valamit és üzenetet közvetít. A múlt állandóságából a jövőbe mutat.

Alig néhány nap múlva ismeretlen tettesek megrongálták a Petőfi – szobrot. Fölháborító és szégyenteljes dolog, akárki is tette. Nyilván ez nem a véletlen műve, és az eset kapcsán több kérdés is felvetődik. Vajon normális – e az az ország, ahol ilyesmi megtörténik? Vajon véletlen – e, hogy választási kampány ideje alatt történt mindez? Vajon szándékos, burkolt üzenetet közvetítő cselekményről van szó? Nem lehet tudni, sejteni lehet. Az viszont biztos, hogy egyes pártok az eset kapcsán máris politikai poénokat akarnak kovácsolni maguknak.

Itt azért többről van szó. Egy közösség értékeiről, az európai, demokratikus normák hiányáról. Szerbia hivatalosan is megkapta az EU tagjlelölti státuszt, de amíg ilyesmi megtörténik, nem mondhatjuk, hogy megállhatunk törekvéseinkkel, mert nincs még itt a Kánaán!

Vajdaságért - egy normális Szerbiában. A Vajdasági Magyar Szövetség ezzel a szlogennel indította választási kampányát. A változást, az ország normalizálását, a közösségi értékeink védelmét és az európai értékek mentén történő politizálást tűzte ki célul. Pontosan megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével egy normális ország teremthető meg. Mindannyian láthatjuk, hogy a VMSZ egy perspektív jövőképet és egy járható utat vázol fel. Mindenki vágyik egy normális életre, egy olyan közegre, ahol egyéni és kollektív érdekeink egyaránt érvényesülnek.  Egy nemzet életében meghatározó a kultúra által történő önazonosítás, a nemzeti kultúrával való azonosulás. Ne legyünk közömbösek a közös értékeink és a VMSZ törekvései iránt.

Petőfi – szobrot állítottunk és azt szeretnénk, hogy ennek a szobornak még sokáig legyen mondanivalója!