A jövő a tiétek! Ez az a mondat, amit minden ifjúsági konferencián, összejövetelen mondanak nekünk. Természetesen ez így igaz, de milyen áron, valahogy annyira megváltozott a világ, hogy a minket megelőző generáció sem tudja, hogy miképp kezelje.
Azt, hogy nem tudunk rajta változtatni, abba mi fiatalok túl gyorsan belenyugszunk. Európa szerte megfigyelhető, hogy a nyugdíjakhoz nem mernek a parlamentben hozzányúlni, vagyis csak nagyon óvatosan kezelik a témát, de ha iskolareformról van szó, akkor sokkal buzgóbban teszik mindezt. De hol keresendő ennek az oka? Mint minden embernek, nekünk, fiataloknak is meg van az a jó képességünk, hogy azt hisszük, mi tudjuk legjobban, mi látjuk a dolgokat legobjektívebben. Szánt szándékkal nem csak csupán Szerbiáról illetve Vajdaságról beszélek, mert szinte minden fejlettebb társadalomban nyomon követhető az ifjú generáció apolitizáltsága. Sokszor eltöprengek azon, mikor választásokkor az ismerőseim azt mondják, nem mennek ki szavazni, mert úgysem változik semmi, őket nem veri át senki! Eközben a másik utcáról a nyolcvan éves néni, aki saját unokái nevét is összekeveri, letötyög négyévente vasárnap és a szavaz úgy, ahogy azt neki 60 évvel ezelőtt tanították.
Na, most akkor ki is az okosabb? Mi, akik becsukott szemmel bármit megtalálunk az interneten vagy a szomszéd néni, aki sértésnek veszi azt is, ha nem köszönsz neki az utcán?!
A téma megkívánja, hogy megemlítsük a világszerte megjelent viccpártokat. Svédország, Németország fiataljai nagy előszeretettel szavaznak a Kalóz pártjukra. De talán az izlandi eset a legérdekesebb, ahol egy komoly gazdasági válság után a fővárosi választásokat a Legjobb Párt nyerte. Ők azzal kampányoltak, hogy Disneylandot csinálnak, és ingyen törölközőket vezetnek be minden fürdőben. Magyarországon a Kétfarkú Kutyapárt az, mely beállt európai tendenciákat követve a sorba, ingyen sört és örök életet ígérve a választóiknak.
Vártam, hogy 2012-re szerbiai fiatalok is előrukkolnak valami hasonlóval, de még ez várat magára, sajnos csak a focihuligánjaink tudják magukat szó szerint beverekedni az európai társaik mellé.
Munkanélküliség! Hát igen, talán ezzel kellett volna kezdeni, ez az, ami sújtja a fiatal generációt legjobban sajnos, ugyebár a nyugdíj korhatár meg emelkedik egyre jobban és ez által azok a munkahelyek sem elérhetőek számunkra, amik a nyugdíjazással megüresednének ugyanúgy, mint ahogy ez a szüleink számára történt. Az emberek megnövekedett élettartamát pozitívumként könyvelném el, mert ez megnyugvással tölt, ha a távoli jövőmre gondolok. Ez viszont mint láthatjuk, növeli a munkanélküliséget – itt jegyezném meg –, hogy az államelnök négy évvel ezelőtt beígért 200 ezer munkahelye sokat javítana a helyzeten, de talán ezt ő sem hitte el, hogy lehetséges.
Pár hónap és újra választások lesznek nálunk, aki változtatni akar, az elmegy egyet szavazni, vagy a belgrádiak mennek el tömegesen, mert ők nem akarnak majd változtatni, okkal. Igazából azt terveztem, hogy buzdítanék minden ifjat, hogy ne csak a facebook szavazásokon vegyen részt, mert máskülönben nem fogunk felnőttebbek lenni. De inkább csak bizakodnék, hogy a rohanó világban rendelkezünk annyi tudással, annyi felelősség érzettel, hogy május elején a mérleget a mi oldalunkra sikerüljön dönteni.
